"A kanadai magyaroknak otthon tekintélyük van..."

Somorjai Ágnes

Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács elnökével beszélgetett kanadai látogatása során lapunk kiadó-főszerkesztője Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke.

- Milyen előremozdulásra számítanak a székelyföldi autonómia ügyében a népszavazástól?
- A népszavazás célja megteremteni a törvényes előfeltételét annak, hogy a Székelyföld autonómia statútumát a parlament elé lehessen terjeszteni. Amikor 2004-ben először terjesztettük a parlament elé, akkor a parlament törvényhozási bizottsága azt kifogásolta többek között, hogy nem történt meg a népszavazás az érintett településeken, ugyanis a népszavazásról szóló törvény kimondja, ha egy törvénytervezet közigazgatási határokat módosít, a beterjesztés előtt kötelező a lakosság konzultálása, véleményének kikérése népszavazás útján. Tehát meg kívánjuk teremteni a törvényes feltételét annak, hogy a parlament elé tudjuk terjeszteni Székelyföld autonómia statútumát. Másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a választott köztestületek, önkormányzatok, polgármesterek elkötelezzék magukat Székelyföld autonómiája mellett. Ezzel kiterjesztenénk a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelmet a Székely Nemzeti Tanácsról a székely önkormányzatokra.

- Kik támogatják autonómia törekvésüket határon belül és határon kívül?
- Határon belül elsősorban az érintett közösség, a székelység, a székely nép, akinek a jövőjéről szól az egész küzdelem, hogy egyértelműen kiálljon egy olyan jövőkép mellé, amely a megmaradását biztosítja. Számítunk persze az egész erdélyi magyarságra, és az anyaországra is hiszen Székelyföld autonómiája nemzeti cél is. Számítunk Magyarország, az anyaország intézményeinek, közhatóságainak támogatására. Sólyom László köztársasági elnök úr nyíltan felvállalta a székelyföldi autonómia törekvés támogatását. Reméljük, hogy közelgő székelyföldi látogatása során találkozhatunk vele, és ez megerősítést kap, hiszen Magyarország köztársasági elnökének közjogi méltóságánál fogva, de Sólyom László emberi, politikusi tartásánál fogva amelyet a székelyföldi autonómia ügyében mutat, nagyon nagy befolyást tud gyakorolni a közélet más szereplőire is. Számítunk a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára, hiszen a tavalyi, de az idén megtartott budapesti ülésük zárónyilatkozatában is felvállalták, és szükségesnek mondták a különböző autonómiaformák támogatását, beleértve a területi autonómiát is, mint olyan intézményi garanciákat, amely a határon túli magyarság megmaradásának és kollektív jogainak hosszútávon a biztosítéka lehet.

- Nem gondolja azzal, hogy a Gyurcsány kormány megszüntette a Máértet és létrehozta a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát, azoktól a magyar szervezetektől vette el a képviseleti jogot, akiknek nincs parlamentáris képviseletük országaikban?
- Személy szerint nagyon sajnálom a Máért felszámolását, de még rosszabb lehetne, ha a magyarság képviselői egy más intézményes keretet sem hoztak volna létre. Nem lenne alkalmuk hitet tenni az autonómiaformák mellett, és gyakorlatilag a kinyilvánított támogatásukkal nem köteleznék, legalább erkölcsileg, morálisan az anyaország intézményeit arra, hogy szerepet vállaljanak az autonómia támogatásában. Tehát hiányzik a Máért, de rossz lenne, ha teljes légüres tér foglalta volna el a helyét. A KMKF-nek az autonómiatámogató nyilatkozatait jónak tartom, és azt várom, hogy a nyilatkozatokon túllépve konkrét lépéseket is tegyenek. Azt várom, hogy ne csak általánosságban a területi autonómia támogatását mondják ki, hanem megnevezzék magát a Székelyföldet, a székelyföldi autonómia törekvés támogatását. Nagyon remélem, hogy a következő KMKF gyűlésen erre sor fog kerülni.

- Milyen a kapcsolatuk az MPP-vel az RMDSZ-szel és Tőkés Lászlóékkal?
- A Székely Nemzeti Tanács közképviseleti testület, ebből a szempontból hasonlít egy parlamenthez, tehát különböző politikai pártállású emberek kaptak mandátumot a székelyföldi településeken, hogy képviseljék a székely falvak, székely városok közösségeinek autonómia törekvéseit. Így a Székely Nemzeti Tanácsban jelen vannak RMDSZ tagok, Polgári párt tagok is, és ami összeköti őket az Székelyföld autonómiája, tehát egy egységes jövőkép. Ennek megfelelően a Székely Nemzeti Tanács arra törekszik, hogy a közélet minden szereplőjét arra ösztönözze, hogy felvállalja Székelyföld autonómiáját. A parlamentben az egymással szemben álló politikai pártok között is létezik egy közmegegyezés, hogy együttműködésük alapja a plurális demokrácia, a parlament a plurális demokrácia intézménye, úgy a Székely Nemzeti Tanácsban is létezik a különböző pártállású személyek közötti megegyezés, hogy a közös cselekvés alapja a közös jövőkép: az autonóm Székelyföld.

- Elképzelhető, hogy az autonómia törekvés támogatása az RMDSZ részéről csak egy választási kampányfogás? Sógor Csaba szenátoron kívül az RMDSZ nem támogatta az autonómia törekvéseket.
- Az RMDSZ programjában szerepel a területi autonómia, nem tagadom azt, hogy gyakran választási kampányfogásként tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gesztusokat, vagy autonomista kijelentéseket. Meg vagyok viszont győződve arról, hogy bármilyen lépés az autonómia felé, akkor is hasznos, ha az, aki megteszi, kényszerből teszi meg. A Székely Nemzeti Tanács öt év alatt közvélemény formáló erővé vált, és a közbeszéd középpontjába emelte Székelyföld autonómia törekvését és ezzel akár kényszeríteni tudja a közélet képviselőit, hogy a választók felé teljesítsék a vállalt kötelezettségeiket, valóra váltsák az ígéreteket, amelyeket kampányfogásként megtettek.

- Tőkés László püspök úr mennyiben képviseli az Önök törekvéseit az EU parlamentben?
- Személyesen nagyra becsülöm Tőkés Lászlót. Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az egész erdélyi magyarság érdeke az, hogy jó együttműködés és jó partneri viszony alakuljon ki és maradjon fenn hosszútávon a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között. A közvélemény számára is tudott tény, hogy az elmúlt évek során voltak feszültségek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács között. Hiszem azt, ha megteremtjük a lehetőséget a közös értelmes cselekvésre és tudunk közösen lépni olyan dolgokban, melyek mindannyiunkat érintenek, akkor ezek a feszültségek oldódnak és tulajdonképpen a közös erőfeszítés kiszorítja a vitákat. Gyakorlatilag, cselekvő, küzdő embereknek, szervezeteknek nincs idejük arra, hogy egymást őröljék.

- Merre járt Kanadában?
- Először jártam Kanadában, a Székely Magyar Kanadai Egyesület meghívására érkeztem, melynek elnöke Bánhegyi Zoltán. Ez az egyesület szinte kezdetektől a mai napig a legkövetkezetesebb és leghatékonyabb támogatója a Székely Nemzeti Tanácsnak. Itt nemcsak anyagi, hanem erkölcsi támogatásra is gondolok. Részt vesznek, és jelen vannak a mindennapi munkánkban, közösen gondolkozunk, követik azt, amit teszünk, mindennapi küzdelmeinket és nagyon jó javaslatokat is tesznek. A kanadai látogatás is ezt a tanulságot erősítette meg, és ki is terjesztette, hiszen a kanadai magyarokra számítani lehet ilyen szempontból. Ottawában fel tették nekem a kérdést, mivel segíthet egy kanadai magyar? Többek között azt is javasoltam, hogy mindenki üzenjen haza. A kanadai magyaroknak otthon tekintélyük van, egy idegen földrészen, idegen környezetben teremtettek egzisztenciát, és szavuk otthon sokat nyom a latba. Ha híre megy, hogy Kanadából azt üzenték, hogy az autonómiát támogatni kell, támogatókat fogunk nyerni és mozgósító erőként hathat egy-egy ilyen üzenet haza a Székelyföldre.

- Nagyon örülök annak, amit most mondott! Örömmel tölt el az az érzés, hogy a Székelyföldön még súlya van annak, amit a kanadai magyarok mondanak, mert Magyarországon sajnos nincs!
- Nagyon reménykedem abban, hogy a mi együttműködésünk példája a közélet apró hajszálerein Magyarországra is eljut.

- Tehát mely városokban is járt Kanadában?
- Torontóban kezdődött a látogatásom, a torontói magyarok népes közönsége előtt tartottam előadást Székelyföld autonómiájáról, torontói magyar szervezetek vezetőivel, egyházi vezetőkkel találkoztam, majd Ottawában, Montreálban és Hamiltonban tartottam előadást és beszélgettem a helyi magyarság képviselőivel.

- Ön szerint mennyire volt eredményes ez a látogatás?
- Azt hiszem az eredményeket majd egy félév, vagy egy év múlva kell lemérni, folytatása lesz ennek a látogatásnak, az itt vázolt terveket, elgondolásokat megpróbáljuk otthon is további együttműködéssel valóra váltani. A kanadai magyarokon is túl fog mutatni az, ami itt elindult. Születtek olyan elgondolások, amelyek a nemzetközi együttműködés felé vezetnek, ebben a kérdésben is számítok a kanadai magyarokra, ugyanis Kanada az Európa Tanácsban - megfigyelő státuszban - jelen van. Reményem, hogy nemzetközi fórumokon együttműködést fogunk tudni kiépíteni kanadai intézményekkel, szervezetekkel, politikusokkal. Ez a remélt jövő.

2008. november 1. – Magyar Élet