Az Autonómia lehetőség az összefogásra

Farkas Réka

Az RMDSZ jövője, a romániai magyar közösség egészét érintő kérdések szerepeltek a sepsiszentgyörgyi RMDSZ által kezdeményezett találkozó napirendjén, melyre meghívták az SZNT és az MPSZ képviselőit is. Az autonómia volt az a téma, amelynek sikerült egy terembe gyűjtenie azokat az egykor együtt politizáló személyiségeket, akiket az elmúlt esztendők igen távol sodortak egymástól, és a jelek szerint ez lesz az a közös nevező, amely lehetségessé teszi az összefogást. A legtöbb szó erről a témáról esett, és körvonalazódott a konkrét együttműködési szándék is. Három témát vetett fel vitaindítójában Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök: a szövetség reformjáról, újjászervezéséről, az egyre erősödő önkormányzatok szerepéről és a Csíkszeredában kezdeményezett Szövetség a Székelyföldért egyesület létrehozásáról kérte ki a jelenlevők véleményét. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kifejtette, hajlandóak a párbeszédre, de elsősorban a nemzetstratégiai kérdésekről, "a területi autonómia ügyében van szükség óriási összefogásra magyar politikai szervezetek között". Még ebben az évben, Románia EU-csatlakozása előtt meg kell szervezni a népszavazást - vélte. "Megfelelő kampánnyal, közös munkával meg lehet mozgatni a kicsit ellanyhult székelyföldi magyarságot, és 500 000 szavazatot a román parlament sem hagyhat figyelmen kívül" - hangsúlyozta. A jelenlevők együttműködési készségét igazolta, hogy óvatosan kerülték az eddigi sérelmek felemlegetését, igyekeztek tiszta lappal újraindítani a párbeszédet, és háttérbe szorultak a vitát gerjesztő kérdések is, kevés szó esett a pluralizmusról, az RMDSZ szerkezeti átalakításáról. Többször, többen megfogalmazták, egy kérdés mentén kell megteremteni a teljes egységet, s az továbbvihet az együttműködés útján. "Az autonómia az a nemzeti minimum, amelyet meg kell teremteni" - hangsúlyozta Antal Árpád képviselő. "Az autonómia olyan cél, amelyet mindenkinek követnie kell, közös nevező lehet az autonómia érdekében történő közös fellépés" - érvelt Puskás Bálint. "Az együtt cselekvés lenne az az út, amelyen nagyon erőteljesen tudnánk lépni az autonómia irányába" - fejtette ki Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke, és ismertette javaslatukat, miszerint partnerséget kell kialakítani, és így megszervezni a népszavazást. Gyakorlatibb módon közelített a kérdéshez Márton Árpád képviselő: az autonómiaigény kinyilatkoztatásán túlmenően ki kell dolgozni a működőképes szerkezetet, és ehhez csapatra van szükség. "Hogy valami közös legyen, le kell ülni, beszélni kell róla, és ehhez meg kell találni a formát. Tudnunk kell, mit várnak el tőlünk bírálóink, hogy kívülről vagy belülről együtt tudjunk működni" - fejtette ki. "Jelen pillanatban a területi autonómia nem megvalósítható parlamentáris eszközökkel, ezért van szükség a parlamenten belüli és kívüli eszközök összehangolására" - vélte Klárik László. Puskás Bálint szerint az összefogással áttörést érhetnek el, hisz eddig a román politikum és a sajtó kihasználta a romániai magyarság megosztottságát, javaslata szerint az elképzeléseket össze kell írni, és egy ad hoc bizottságra hárulna a feladat, hogy feldolgozza, kidolgozza őket. Elhangzott még, hogy egyelőre csak az SZNT-nek van autonómiastatútuma, de az is, hogy az elején, az elvi kérdések tisztázásakor nem arról kell vitatkozni, kinek a javaslatát terjesztik a parlament elé. Márton Árpád szerint kiindulópontnak elfogadható a Csapó József-féle tervezet, ennek margóján kidolgozhatnának egy olyan törvényt, amely megvalósítható. Ferencz Csaba azt is felvetette, hogy a közös munkához bizalomra van szükség. Az autonómiaigényt kifejező népszavazás megszervezését a felszólalók időszerűnek tartották. Antal Árpád kifejtette, a referendum minden európai autonómia megvalósításakor határkő volt, ideális lenne, ha létezne törvény, amely lehetővé teszi ennek megszervezését, ám az RMDSZ 6,5 százalékával nem tartja lehetségesnek a referendumtörvény módosítását. "Meg kell néznünk, hogyan lehet megszervezni a referendumot, ez azért is nagyon fontos, mert Bukarestben folyamatosan megkérdőjelezik, hogy reális-e az akarat" - mondta a képviselő. Bár több ízben elhangzott, hogy fontos lenne időpontokban megállapodni, erre végül mégsem került sor. Tóth-Birtan Csaba megígérte, a most elhangzottakról emlékeztetőt készít, és mindenkinek elküldi, abból kiindulva folytathatják majd a párbeszédet.

2006. szeptember 29. – Háromszék