Székely Nemzetgyűlés Gyergyóditróban

Farkas Réka

Az egykori agyagfalvi, illetve az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára vasárnap Gyergyóditróban Székely Nemzetgyűlésen kívánják hitelesíteni a székelyföldi magyarság autonómiaigényét. A tervek szerint az összegyűltek határozatot fogadnak el, amely alapelveket szögez le, és követeléseket fogalmaz meg. A nemzetgyűlést összehívó SZNT vezetői szerint az ilyen formában kifejezésre juttatott közösségi akaratot nem hagyhatják majd figyelmen kívül a hazai és nemzetközi fórumok. "A Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen szervező és meghívó. Felkérte a magyar közösséget, vegyen rész a nemzetgyűlésen. A határozatot a közösség hozza, ettől válik legitimmé" - szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Elmondta, a felolvasásra és szavazásra kerülő határozatot a nyolc széki határozatból gyúrták eggyé. Az SZNT az autonómiáért vívott harc során több utat próbált bejárni, az autonómiastatútum parlamenti beterjesztése, illetve a népszavazások kezdeményezése nem járt sikerrel, ezért választották most a közvetlen demokrácia eszközét, a nemzetgyűlést. Akárcsak az udvarhelyi nagygyűlés után a kiáltványt, most az elfogadásra kerülő határozatot juttatják el a román és nemzetközi fórumokhoz, felszólítják a román hatalmat, kezdje el a tárgyalásokat a területi autonómia létrehozása érdekében. A szervezők azt remélik, minden székelyföldi település képviselteti magát a vasárnapi nemzetgyűlésen, bíznak benne, legalább tízezer ember jelenik meg. "Ha sor kerülhetett volna a népszavazásokra, tudnánk pontosan, hányan kívánják az autonómiát, így nem tudjuk. A közvetlen demokrácia elve: aki a közélet ügyeibe nem kíván beleszólni, az nem kötelezhető erre, aki azonban vállalja, az képviseli a távolmaradókat is" - szögezte le Ferencz Csaba. Ennek ellenére úgy véli, ha nagyon kevesen mennek el Ditróba, ha csak néhány száz ember gyűl össze, azt jelenti, a közösség nem akarja a területi autonómiát, fölösleges az SZNT küzdelme. Árus Zsolt, a szervező gyergyói széki tanács elnöke hangsúlyozta, az SZNT azt szeretné, ha az autonómia érdekében az összes magyar politikai erő együttműködne. Pont ezért hívták meg az RMDSZ képviselőit, szenátorait, és levélben fordultak Markó Bélához is. Választ tegnapig nem kaptak. A vádakat, hogy az MPSZ kampányakciója lenne a nemzetgyűlés, visszautasítják, és Albert Álmos alsó-háromszéki RMDSZ-elnök nyilatkozatára utalva kifejtették: sajnos, az RMDSZ eddigi politikája egyetlen lépéssel sem vitt közelebb a célhoz, a kulturális autonómia nem megoldás a Székelyföld számára, és nem előszobája a területi autonómiának. Árus Zsolt ismertette az eddig felmerült szervezési nehézségeket is. Az RMDSZ-szel együttműködve próbálták megszervezni a nemzetgyűlést, a helyi polgármesteri hivatal engedélyezte azt, ám hétfőn megyei és bukaresti belügyminisztériumi küldöttek kezdtek kifogásokat keresni, és kérték, ismertessék pontosan a rendezvény tartalmát. Bár a gyülekezési szabadság alapvető, alkotmány által is szavatolt emberi jog, nyolcoldalas dokumentációt adtak át, amelyben román törvényekre és nemzetközi egyezményekre hivatkozva indokolták a kezdeményezés jogszerűségét. Végeredmény egyelőre nincs, a nemzetgyűlést nem tilthatják be, mert a törvényes határidő eltelt, ám a kiszivárgott hírek szerint igyekeznek meggyőzni Bardócz Ferenc polgármestert, hogy gondjai adódhatnak, ha nem állítja le a rendezvényt - mondta el Árus Zsolt. A kétórásra tervezett rendezvény Csapó József SZNT-elnök köszöntőjével kezdődik, majd a székely nemzetgyűlések történelmi jelentőségéről Gazda József író mond beszédet. A széki elnökök felolvassák a széki székely tanácsok határozatait, és a jelenlevők meghallgathatják Ferencz Ervin ferences atya gondolatait. Csapó József ismerteti a Székely Nemzetgyűlés határozatát, amelyet az összegyűltek elfogadnak, áldást mondanak a magyar történelmi egyházak képviselői, és ezt követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárul a Székely Nemzetgyűlés.

2006. június 16. – Háromszék