Napirenden az autonómia

Farkas Réka

Nem adja fel a harcot a Székely Nemzeti Tanács, az autonómia elérésének módját továbbra is a népszavazások kiírásában látja, a népakarat kinyilvánítását nagyon fontos állomásnak tekinti az önrendelkezés felé vezető úton. Az SZNT 2003 októberében, megalakulásakor legfontosabb célkitűzésként fogalmazta meg a székelyföldi területi autonómia létrehozását, és 2004 januárjában a román parlament elé terjesztette a Csapó I. József által kidolgozott autonómiastatútumot. Ezt a parlament visszautasította, és az Országos Törvényhozási Tanács helyi kérdésnek nyilvánította az autonómia ügyét. Javaslatuk alapján, 2004. április 24-én az SZNT megfogalmazza, hogy helyi népszavazások révén nyomatékosítja a székelyföldiek autonómiaigényét, júliusban megszületnek a széki tanácsok határozatai: a megyei tanácsokhoz fordulnak, és kérik, írják ki a referendumot. Elobb a Maros, majd a Hargita megyei önkormányzat zárkózik el, szeptemberben a Kovászna megyei tanács is állásfoglalást hoz nyilvánosságra: Demeter János elnök és az RMDSZ-frakció akkori vezetője, György Ervin aláírásával javasolja, a képviselők, szenátorok kezdeményezzék a referendumtörvény módosítását, hogy jogszerű legyen a népszavazás kiírása. Ezt követően a széki tanácsok a polgármesterekhez, helyi önkormányzatokhoz fordulnak, kérik, döntsenek az autonómia¬referendum kiírásáról. Horia Grama SZDP-s prefektus határozottan tiltakozik, és körlevelében büntetéseket helyez kilátásba. Nem annyira a prefektusi fenyegetőzésnek, mint inkább az RMDSZ közbenjárásának köszönhető, hogy a helyi vezetők nem vállalják a konfrontációt, október végén szenzációként hat, hogy az illyefalvi tanács megszavazta az autonómiareferendum kiírását. A Horia Grama által irányított kormánymegbízotti hivatal megtámadta a határozatot, és közigazgatási bíróságra került az ügy. Rövid idő múlva a nagybaconi tanács is a népszavazás kiírása mellett dönt, határozatát Grama már nem támadhatta meg, György Ervin kinevezése után pedig visszavonták, hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe az RMDSZ-es prefektust? Nem voltak tekintettel az RMDSZ-es érzékenységre a vargyasiak, februárban itt is döntött a testület, és György Ervin sem tétovázott, Cârlanescuval, a híres-hírhedt prefektúrai fotitkárral folytatott konzultációt követően bejelentette, ha nem vonják vissza a határozatot, közigazgatási bíróságon támadja meg. "A mostani helyzet csak formailag különbözik az SZDP-s hatalom alatti helyzettől" - fejtette ki Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Meglátása szerint az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás is zsákutca. "Azt kellene felismerni, hogy nem egy szekértáborban, de közös munkával kell az autonómiát létrehozni" - mondta. Véleménye szerint, ha György Ervin, a magyar közösség önrendelkezési igényét megsértve, megtámadja a referendum kiírásáról szóló határozatokat, akkor a kinevezéséhez vezető politikai siker politikai kudarccá válhat. "Mindenféle politikai, közéleti törekvésnek ellentmond, ha így folytatják választott, kinevezett vezetőink, ebből autonómia nem lesz" - hangsúlyozta Ferencz Csaba. Kicsit optimistábban fogalmazott a Sepsiszéki Székely Tanács nevében Kovács István unitárius lelkész. Meglátása szerint erdélyi nemzeti kerekasztalra lenne szükség, az RMDSZ-nek a kisebbségi törvény kapcsán meghirdetett konzultációsorozatát kellene bővíteni. Erre az SZNT nyitott, és nyomatékosan felszólítják az RMDSZ-t, vállalja a párbeszédet. "Ismételten felhívjuk az önkormányzatok figyelmét, minden riogatás ellenére támogassák az autonómia-népszavazás kiírásának ügyét, joguk van erre, és nem vonhatóak felelősségre a kezdeményezők" - fogalmazott Kovács István.

2005. március 18. – Háromszék