Székely Nemzeti Tanács

B. Kovács András

Az autonómiastatútum végre törvénykezdeményezés formáját öltötte, ezzel hat parlamenti képviselő, mintegy megerősítve eredeti mandátumát, egy közösség igényének képviseletét vállalta fel, az aktust tehát a normalitás felé tett lépésként kell értelmeznünk - jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke tegnapi sajtóértekezletén. Az SZNT Állandó Bizottsága elhatározta, beindítja a tervezet ismertetését a legfontosabb európai fórumokon: megküldi az Európai Parlament elnökének, az intézmény pártfrakcióinak, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Románia integrációjával foglalkozó vegyes bizottságnak, hasonlóképpen figyelmébe ajánlja az Európa Tanács elnökségének, frakcióinak, az EBESZ illetékeseinek, a kérdésben érdekelt neves személyiségeknek, megkeres vele sok képviselőt és intézményt is. A Tanács ismételten leszögezi, hogy kezdeményezését nem tekinti pártpolitikai lépésnek, arra törekszik, legyen végre egy olyan politikai pártoktól független testület, mely nemzetstratégiai célok megfogalmazására képes, mely nem aktuálpolitikai logika alapján cselekszik, de örömmel nyugtázza, hogy a politikusok feladatuknak tekintik ennek érvényesítését. Az RMDSZ-bírálatra reagálva, Ferencz elmondta, az RMDSZ-politikusok nem állíthatják, hogy nem kapták meg hivatalosan is a dokumentumot még tervezet formájában, Verestóynak átnyújtották azt, csakhogy nem kívántak részt venni annak vitájában. Ami pedig az esélyeket illeti: a nemzetközi helyzet soha nem volt kedvezőbb, ugyanis legutóbb nyert általános elismerést egy uniós dokumentum, mely a területi autonómiát a kisebbségi kérdés legjobb megoldásának nevezi. A benyújtott tervezet kilenc táblázatot és egy térképmellékletet is tartalmaz a települések 2002-es népszámlálási adataival. Az alapelv az volt, hogy csak azt a községet tüntetik fel, ahol a lakosság több mint fele magyar. Összesen 127 községre és városra vonatkozik a közel félezer települést összefogó igénylés, ezek tízezer négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet ölelnek fel. Kimarad tehát a Bodza-vidék, benne van viszont Hargita megye teljes egészében, Maros megyének pedig a marosszéki része. A régió összesen 809 000 lakost számlálna, ebből 612 000 magyar és 175 000 román, azaz a magyarság 75,68 százalékot képviselne benne. A tervezett régió mindenben megfelel az EU idevágó „szabványának”.

2004. február 27. – Háromszék