Megalakult a Székely Nemzeti Tanács

Simó Erzsébet

Szűknek bizonyult a Gábor Áron Terem tegnap délután, amikor megérkeztek nyolc helyett – Csíkszék lemaradt a szervezésben – hét székely szék közképviselettel felruházott küldöttei, hogy tizenhárom évi halogatás, óvatoskodás után végre kinyilvánítsák nem rejtegetett, pusztán reálpolitikai meggondolásokból tisztán és artikuláltan ki nem mondott óhajukat: Székelyföld területi autonómiája megteremtését. Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott a kezdeményező testület nevében az ülést megnyitó Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A fordulat sorsunk alakulásában a tegnapi nappal újra elkezdődött - jelentette ki. Az ülés vezetését a négy ügyvivő vállalta magára: Tulit Attila, Borsos Géza, Izsák Balázs és dr. Farkas Csaba, s első napirendi pontként a széki elnökök jelentését hallgatták meg a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács - tudtuk meg Krizbay Imrétől, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Árus Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják. Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. A házszabályt gyorsan és zökkenőmentesen fogadták el, majd az új elnök bejelentette: a küldöttek akaratából és szavazatának eredményeképp létrejött a Székely Nemzeti Tanács. A széki elnökök egyeztetése nyomán megalakult az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Az SZNT határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról, a Székelyföld autonómiastatútumának véglegesítéséről és Románia parlamentje elé terjesztéséről, kiáltványt fogadott el a székely székek önkormányzati törekvéseiről, kinyilvánította azon akaratát, hogy az SZNT az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjává váljék, és elfogadták azt a nyilatkozatot, melyet a mai nap folyamán átadnak Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, melyben kérik, hogy az erdélyi magyarság nemzeti hovatartozása alapján kettős állampolgárságot kaphasson. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja, de úgy ítéli meg, hogy az autonómiatörekvéseknek, mint a nemzetpolitika alapjának, nem szabad a napi politika küzdőterébe kerülniük. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Király Zoltán, az MVSZ alelnöke a szövetség üzenetét, az SZNT megalakulásának történelmi jelentőségét emelte ki, és Rákóczi-emlékzászlót adott át, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, s a magyarság szilárd szövetségéről biztosította az összegyûlteket, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét, melyben egyebek közt ezt írta: eljött az ideje, hogy mindannyian felismerjük és másoknak is továbbadjuk, a szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk belőle másnak, annál több jut nekünk is. ,,Aki a szabadságot szereti, az becsüli és szereti más szabadságát is? - írja Illyés Gyula. Egy nemzet sem követelhet a népek sorában több szabadságot, mint amennyit ő ad külön-külön minden fiának. A szabadság belülről épül kifelé, mint az almára a héj, a csigára a ház - írta Magyarország volt miniszterelnöke. Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anselm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd. Záróbeszédében Csapó József elnök leszögezte, a székelységnek, őshonos népként Romániában, joga van az esélyegyenlőséghez, tehát az autonómiához, ahhoz, hogy több száz éves, ma is eurokonform hagyományai szellemében maga döntsön sorsáról. A Székelyföld autonómiája nem irányul senki ellen, minden leendő lakójának hasznára válik, s közelebb viszi az országot az Európai Unióhoz. Az SZNT tagjai fogadalmat tettek, hűek maradnak küldetésükhöz és népükhöz, majd a jelen lévő több száz ember elénekelte nemzeti imánkat, a Himnuszt.

2003. október 27. – Háromszék