Románia elvesztette azt a pert, melyet az Európai Bizottság (EB) ellen indított, és amelyben a nemzeti régiókról indított európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét kifogásolta.Az Európai Unió luxembourgi Törvényszéke által szerdán kimondott ítéletet az intézmény honlapján ismertették. A Törvényszék elutasította Románia keresetét.

A bírói testület az MTI szerint megállapította:

az EB csak akkor tagadhatja meg egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, ha arra a következtetésre jut, hogy teljesen kizárható a kezdeményezés nyomán olyan javaslat benyújtása, mely az uniós szerződések végrehajtásához kapcsolódó jogi aktusra irányul.

Az első fokon kimondott ítélet ellen a közléstől számított két hónap és tíz napon belül lehet kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést benyújtani a Bírósághoz. Amint a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerkesztőségünkhöz eljuttatott szerdai közleményében emlékeztetnek, Románia 2019. július 8-án – két hónappal a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének megkezdése után – panaszt emelt az Európai Bizottsággal szemben az Unió Törvényszékén, kérve a nyilvántartásba vételről szóló határozat megsemmisítését. Az Európai Unió luxembourgi törvényszéke honlapján elérhető kereset szerint

Románia úgy ítélte meg, hogy az EB túllépte a hatáskörét, amikor 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Románia álláspontja szerint a szabályozni kívánt kérdésben az EU nem illetékes.

Ezt a pert Románia elvesztette a szerdai ítélet szerint.

A törvényszék az ítélettel kapcsolatos sajtóközleményében ismertette: „elutasítja Romániának a »Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért« elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló bizottsági határozattal szembeni keresetét.” Az SZNT jelezte: a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban ez a Romániából indult negyedik per, amelyet az ország vesztes félként zár le. Két perben a Bizottság melletti beavatkozóként volt pervesztes, kettőben pedig felperesként. „A mi számunkra a kérdés, hogy ebből tanulnak-e valamit a Románia kormányai és a román politikai osztály? Tanulnak-e valamit abból, hogy a presztízsveszteséggel Románia külpolitikai tekintélyét rombolják, és felébred-e bennük a szándék, hogy kilábaljanak a folyamatos válságból?” – teszik fel a kérdést a közleményben.

A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának elérése. Alkotmányos eszközökkel, párbeszéd útján akarjuk ezt megvalósítani.

Maga a polgári kezdeményezés, amely a nemzeti régiók gazdasági emancipációját szolgálná, Székelyföld esetében szintén az autonómia felé vezet – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közleményben. – Közel másfél millió európai polgár támogatja ezt a kezdeményezést, kínálatunkat Románia, Spanyolország, Olaszország és más államok, de az Európai Unió felé is: konfrontáció helyett válasszuk a fejlesztés, az építés útját. Ennek a megértését gátolja nem csak a többségi nacionalizmus, hanem a globalizmust támogató »progresszív« ideológia, amely tehetetlenségre kárhoztatja, s a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot.

A pert Románia veszítette el, de az igazi vesztes a román állampolgárok közössége.

Ezzel szemben a Székely Nemzeti Tanács ismeri a felfelé vezető utat.” Míg az Európai Unió Törvényszéke elbírálta Románia keresetét, a polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács és partnerei teljesítették a kezdeményezés érvényességi feltételeit. Több mint 1,4 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze, és a megkövetelt hét helyett 11 országban gyűjtöttek a küszöbértéknél több aláírást. Eddig hét ország illetékes hatóságai igazolták hivatalosan is a küszöbérték túllépését, ez pedig az aláírásgyűjtés érvényességét jelzi.

Az SZNT vezetője szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján közölte, október 16-án lejárt a három hónapos határidő, amíg a tagállamoknak be kell küldeniük a polgári kezdeményezést támogató aláírásokat ellenőrző határozatokat. Az Európai Bizottság ez alkalommal próbál ki egy új programot, ami késleltette a folyamatot, ám Izsák Balázs levélben fogja megsürgetni a késlekedő Dánia, Ciprus és Horvátország hatóságait, valamint az EB-t. A román belügyminisztérium értesítette az SZNT-t az ellenőrzés eredményéről, várják, hogy a határozatot feltöltsék az EB oldalára. Ha az aláírásokat elfogadják, a kezdeményezők döntik el, mikor nyújtják be a dokumentumot, ám azelőtt kidolgoznak egy törvénytervezetet. „Megtaláljuk a legmegfelelőbb pillalantot, amikor a legnagyobb eséllyel nyújtjuk be a kezdeményezést” – mondta újságírói kérdésre Izsák Balázs. A legkevesebb, amivel megelégednének, hogy az Unió határozza meg és ismerje el a nemzeti régiókat, azok váljanak a közösségi jog alanyává. Ha az EB úgy dönt, nem kezdeményez uniós jogszabályt a beterjesztés nyomán, a szervezők élnek a jogorvoslat lehetőségével, és bírósághoz fordulnak. Ugyanakkor párhuzamosan építik az európai szintű szervezetet, a nemzeti régiók közösségét, felhasználva az aláírásgyűjtés során kialakult kapcsolatrendszert, az erkölcsi tőkét, amelyet az 1,5 millió kézjegy jelent. Románia korábban az alperes oldalán lépett be abba a perbe, amelyet a kezdeményezők nevében Izsák Balázs és Dabis Attila indított az Európai Bizottság ellen.

A bizottság ugyanis 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe, és akkor még elutasította a polgári kezdeményezés bejegyzését.

A bizottság hat évi pereskedés és egy jogerősen elveszített per nyomán vette nyilvántartásba 2019-ben a polgári kezdeményezést. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán lépett be.

A nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.

forrás: Krónika online

2021.nov.10.