Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja és Kalmár Ferenc, a magyar külügyminiszter szomszédságpolitikáért felelős biztosa úgy látja, a Minority SafePack elutasítása ellenére folytatni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért zajló küzdelmet. A két politikus szerint az SZNT polgári kezdeményezésével is tükröt kell tartani az Európai Unió elé. Kalmár Ferenc román–magyar vegyes bizottsági ülést szorgalmaz.
Miután az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) közös polgári kezdeményezését az őshonos nemzeti kisebbségek jogairól, megszaporodtak azok a vélemények, amelyek szerint uniós keretben nem lehet előrelépni a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogvédelme terén. A témáról Szili Katalinnal, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízottal, a magyar Országgyűlés volt elnökével és Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökével, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőrével beszélgetünk.
Nagyon rossz brüsszeli döntés
Szili Katalin nagyon rossz politikai döntésnek tartja, hogy az Európai Bizottság a Minority SafePack polgári kezdeményezés elutasítását megindokló állásfoglalásában a roma-, a gender-, és az LMBTQ-stratégiát összemossa a nemzeti kisebbségek ügyével, és az összes kisebbség közül mintha a nemzeti kisebbségeket akarná diszkreditálni.
A budapesti politikus szerint az Európai Bizottság kifejezetten politikai döntése nemcsak a magyar kisebbségeket sérti, hanem Európa valamennyi nemzeti kisebbségét.
Mindennek azonban nem szabad arra késztetnie a Kárpát-medencei magyarságot, hogy visszalépjen. „Folyik az aláírásgyűjtés a nemzeti régiók polgári kezdeményezéséért, és ezúttal is kérek mindenkit, hogy ne hátráljon meg, ne csüggedjen el. Fontos, hogy ez a polgári kezdeményezés is sikeres legyen, és le tudjuk tenni az európai intézményrendszer asztalára. Eddig 76 polgári kezdeményezés született, amiből öt felelt meg a feltételeknek. Négyet helyből elutasítottak, és a vízügyeket érintő fél kezdeményezésből az Európai Bizottság helyt adott egy kérdésnek. Mi a lényege a polgári kezdeményezésnek, ha nem lehet vele élni? – fogalmazott a Krónikának Szili Katalin.
Bízom benne, hogy a Minority SafePack tavalyi támogatását látva, az Európai Parlament hajlandó lesz felülírni az Európai Bizottság álláspontját. Az SZNT kezdeményezésével is tükröt kell tartanunk az Európai Uniónak.
Az EU akkor járna el helyesen, ha legalább egy polgári kezdeményezéssel példát mutatna, hogy számára fontos ez a folyamat.
Az SZNT kezdeményezése nemcsak a székelyföldi magyarságról szól, hanem Európa összes őshonos nemzeti közösségeiről.”
Kalmár Ferenc szerint nemcsak az 1,1 millió hitelesített aláírás áll a Minority SafePack mögött, hanem az Európai Parlament határozata is, amely felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást az ügyben, miközben 2020 novemberében a német parlament is hozott egy döntést, amelyben saját kormányát kéri fel, hogy támogassa a polgári kezdeményezést.
"Nemcsak demokráciadeficit van Brüsszelben, hanem felmerül a hitelesség kérdése is. Amikor Lengyelországot és Magyarországot azzal vádolják, hogy nem jogállam, ők közben demokráciát játszanak” – érvelt lapunknak Kalmár Ferenc miniszteri biztos.
Az EU-ba való belépés ábrándja
Kérdésünkre, hogy miért sikertelen az erdélyi magyarság elmúlt 31 éves küzdelme az egyéni és közösségi jogérvényesítés terén, Kalmár úgy látja, a magyar közösségek várakozása reális volt, de Európa nem akart ezzel foglalkozni. „A nemzeti kisebbségekkel való bánásmód szempontjából Európát három részre osztanám. Az egyik a nyugat-európai rész, ahol régóta demokrácia van, és működő autonómiák léteznek. Alkotmánya szerint Olaszország is egységes állam, miközben öt autonóm tartomány van az országban, amitől azonban nem esett szét.
"A volt közép-kelet-európai országokban lehet és kell is beszélni ezekről a dolgokról, viszont tettek még nincsenek, bár térségünkben két autonóm terület működik: Szerbiában Vajdaság és Moldova Köztársaságban a Gagauz Autonóm Tartomány.
Európának ebben a részében még sokat kell dolgozzunk azért, hogy mindenki megértse, az autonómia nem valaki ellen irányul” – fogalmaz Kalmár Ferenc.
Szili Katalin úgy látja, a rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás egyértelmű reményt mutatott a kisebbségi jogorvoslás irányába. „Mindenkiben az a remény maradt, hogyha belépünk az EU-ba, a határok légiességével, a személyek, az áru és a tőke szabad áramlásával ezek a kérdések automatikusan megoldódnak. Látjuk, hogy nem ez történt. De gond volt az erdélyi magyarság belső megosztottsága is, amit a 2018. január 8-án az erdélyi magyar politikai erők által aláírt megállapodással sikerült helyre tenni.
"A tömbben élő magyarság számára a területi autonómia, a szórványban élőknek és minden magyar számára a kulturális és a személyelvű autonómia közös biztosítása a cél”
– fogalmazott Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint ma már eljutottunk oda, hogy az egész Kárpát-medence magyarságának soraiban három kérdésben egyetértés van: az állampolgárság, a választójog és az autonómia igénye. Ha a Kárpát-medencei magyarság és Budapest is egységesen támogatja ezt, akkor könnyebb lesz a falat áttörni, amit az utódállamok többségi politikusainak az ellenállása jelent.
Kalmár Ferenc szerint ha Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt Magyarországnak egy maihoz hasonló, kifejezett nemzeti kormánya lett volna, minden bizonnyal másként alakulnak a dolgok a magyarság kollektív jogainak kiharcolása terén is.
A magyarság is legyen államalkotó tényező
Szili Katalin és Kalmár Ferenc tavaly egy átfogó, háromnyelvű kiadványt publikált az őshonos nemzeti közösségek jogérvényesítéséről, amelyet eljuttattak Európa számos politikusának. Ebben többek között felsorolják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idevágó ajánlásait, amelyek betartásával már most rendezni lehetne az Unióban felmerülő nemzeti kisebbségi kérdéseket.
Szili Katalin szerint bizakodásra ad okot, hogy idén május és november között Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke, és ebben a minőségében is küzdeni fog a kiadványban felvázolt kisebbségi jogérvényesítésért.
Az EP kisebbségi szakbizottságában is kimondták, hogy egy európai minimumkeretet kell létrehozni, amely a nemzeti kisebbségek jogait szabályozza. Kalmár szerint kiadványukban öt axiómába foglalták a szükséges lépéseket. Ennek lényege, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó népcsoportok identitását egyéni és kollektív jogokkal kell védeni. Alapkövetelmény, hogy a nemzeti közösségeket tekintsék államalkotó tényezőnek.
„Az Európa Tanács ajánlásai kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek. A monitorozásról készül egy jelentés, amiben megállapítjuk a hiányosságokat, de ezzel megáll a dolog. Azok az uniós direktívák válnak kötelezővé, amelyeket kétoldalú szerződésekbe építenek bele. Ez a helyzet az 1993-ban elfogadott 1201-es határozattal, amely a magyar–szlovák, a magyar–ukrán és a magyar–román alapszerződésbe is beépült” – magyarázza az ET-ajánlások működését Kalmár Ferenc.
Szili Katalin hozzáteszi:
Az ET ajánlásait annyira veszik komolyan, mint ahogyan a kisebbségi ügyeket szokták a körülöttünk levő országokban. Egyedül Szerbiának van a magyaréhoz hasonló megoldása, hogy az alkotmányba belefoglalja: a területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Ezt sem a román, sem a szlovák, sem az ukrán alkotmány nem tartalmazza. Mi azt kérjük, hogy legyen kötelező a nemzeti alaptörvényekbe beemelni: az ott élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők” – magyarázza az Országgyűlés volt elnöke.
Működésképtelen a magyar–román vegyes bizottság
A Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság társelnökeként Kalmár Ferenc sok eredményről nem számolhat be. „2011 óta a bizottság munkája be van fagyva. Tíz évvel ezelőtt volt az utolsó plenáris ülés, amely a jegyzőkönyv aláírása nélkül zárult. A jegyzőkönyv egy fontos momentum, mert azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyek a kormányok elé kerülnek. Az ezekből készült akciótervek hivatottak arra, hogy az ott élő nemzeti közösség életét javítsák. 2017-ben találkoztam Budapesten az akkori román társelnökkel, és nyolcórás tárgyalás után sem jutottunk dűlőre.
A román fél azt akarja, hogy az általuk megfogalmazott jegyzőkönyvet írjuk alá. Ezzel az a gond, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket nem tudunk aláírni, másrészt olyan nyitott témák is akadnak, amelyeket azért nem lehet aláírni, mert még nem tárgyaltuk végig”
– magyarázza a bizottság magyar társelnöke, aki az új bukaresti kormánytól vár előrelépéseket.
A magyar fél azt javasolja, hogy az aláíratlan jegyzőkönyv ellenére is folytassák a munkát, ahogyan az megtörtént román–ukrán viszonylatban is, amikor a felek egy sajtónyilatkozattal léptek túl a problémás helyzeten.
Az autonómiaküzdelem terén történő továbblépés lehetőségéről szólva, Szili Katalin úgy fogalmaz, Budapest és az anyaországi politika azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselni kíván: „Mind az RMDSZ, mind az SZNT autonómiatervezetének alapja a dél-tiroli autonómiastatútum, ami számunkra példamutató. Remélem, hogy a nemzeti kisebbségek ügye eljut arra a szintre, hogy a történelmi fordulatok miatti görcsök oldódni tudjanak, és európai megoldások irányában keressük a párbeszédet”.
forrás: Krónika
2021.01.22.
Székely Nemzeti Tanács
