Három és fél hónap áll még a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendelkezésére annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtésére, amelynek benyújtása nyomán az Európai Bizottságnak közmeghallgatást kell tartania a nemzeti régiók ügyében. A kezdeményezés egyértelmű célja a normaalkotás, azaz hogy az Európai Unió kiemelten támogassa mindazokat a térségeket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő területektől. A visszaszámlálás 2019. május 7-én indult, az Európai Bizottság aláírásokat fogadó világhálós felülete azonban csak június elejétől vált élessé. És az is a tényszerű, sőt a legfontosabb közlések sorába tartozik, hogy a rajttól számított nyolc hónap alatt – benne a vakációs nyári periódussal – mindössze szűk 48 ezer szignót regisztrált a rendszer. A papíralapú aláírások összesítése még zajlik.
Borítsuk be székely zászlókkal a Hősök terét!
Idén is megszervezi a Székelyföldért Társaság a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napjának hivatalos budapesti szimpátiarendezvényét, 2020. március 10-én, kedden 17.00 órai kezdéssel a Hősök terén. Legyünk bátrak, elszántak, állhatatosak, és üzenjük meg az egész világnak: támogatjuk Székelyföldnek a területi autonómiára vonatkozó jogos igényét, melyet alkotmányos eszközökkel, demokratikusan, és erőszakmentesen kívánnak elérni!
A felvidéki magyarokhoz!
Egy közösség akkor marad fenn, ha sikertelenségeit erőforrássá tudja változtatni. Illyés Gyula versében áll: „ami széttörne,/az nyomjon/tömörre össze!/az dobjon/föl, mi lelökne!/”
A felvidéki magyar nemzeti közösség felívelő pálya előtt áll: a szlovákiai parlamenti választásokon elszenvedett sikertelenség a jövő új lendületének forrása lehet!
Török képviselő is támogatta
A képviselőház emberi jogi bizottságában tárgyalták kedden Székelyföld autonómiastatútumát, ráadásul nem várt támogatást is kapott a tervezet, a testület két magyar tagja – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika – mellett a török kisebbség képviselője, Iusein Ibram is megszavazta azt. A három igen szavazat azonban nem volt elég a pozitív végeredményhez, a nyolc jelen levő honatya közül ugyanis négyen ellene voksoltak, Adriana Săftoiu liberális képviselő tartózkodott.
A fejleményekről szerdán sajtótájékoztatón számolt be Kulcsár-Terza József képviselő, a statútum egyik előterjesztője, Benkő Erika pedig közleményben ismertette a történteket.
Kulcsár-Terza József felidézte: 2017-ben már egyszer benyújtotta a tervezetet, akkor a szenátusban és a képviselőházban is elutasították, ennek ellenére nem volt haszontalan a kezdeményezés, hiszen beszéltek róla, a román politikusok tudomásul vették, hogy van ilyen igény Székelyföldön. Tavaly decemberben kollégájával, a szintén RMDSZ-színekben képviselői mandátumot szerzett MPP-s Biró Zsolttal közösen nyújtották be a bővített, kiigazított tervezetet, melyet elsőként az alsóház emberi jogi bizottságában tűztek napirendre. E testületben két magyar képviselő dolgozik, mindketten háromszékiek: Benkő Erika és ő maga.
Elmondása szerint a vita során kiemelte a párbeszéd fontosságát, Mihai Tudose volt szociáldemokrata miniszterelnök kijelentését is felidézve, aki akasztással fenyegette a székely zászlóért vagy autonómiáért kiállókat, és szólt arról a két szakszervezeti vezetőről, akik a tervezet benyújtása után tiltakoztak és követelték az előterjesztők felelősségre vonását. Hangsúlyozta: egy demokráciában természetesnek kellene lennie, hogy mindenről lehessen beszélgetni uszítás és ellenségeskedés nélkül. Szólt az európai működő autonómiamodellekről is, hangsúlyozta, hogy a székelyföldi önrendelkezési törekvések nem alkotmányellenesek, végül utalt a Moldova Köztársaságbeli gagauz autonómiára is.
Benkő Erika felszólalásában kiemelte: a statútum törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak. „Azért van szükség autonómiára, mert fontosnak tartjuk, hogy törvényi keretben rögzített garanciák létezzenek, hogy a magyar érdekképviseletnek ne kelljen mindig védelmeznie a már létező jogokat vagy állandóan újratárgyalnia alapvető közösségi jogokat” – magyarázta a képviselő. Az autonómia három, gyakorlatban könnyen megvalósítható dolgot jelent: a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvként való elfogadását, regionális döntéshozatali szabadságot és széles körű pénzügyi autonómiát.
Végezetül azt is elmondta, tudatában vannak annak, hogy a román többség részéről léteznek félelmek Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, de ezek megalapozatlanok. „Mi nem veszélyt vagy kockázatot jelentünk Románia számára, hanem értéket, és szeretnénk, hogy az elkövetkezőkben ennek megfelelően tekintsenek közösségünkre” – hangsúlyozta.
A magyar képviselők felszólalását vegyes reakciók követték, volt olyan vélemény, mely szerint már most is számos jog megilleti a magyar közösséget, de volt támogató hozzáállás is, például a bizottsági elnök, Iusein Ibram megszavazta a tervezetet. Az emberi jogi bizottságnak amúgy csak véleményeznie kellett a tervezetet, ugyanezt kell megtennie a pénzügyi és a jogi szaktestületnek. A jelentéstevő bizottság a közigazgatási. A képviselőháznak március 25-ig kell letárgyalnia a tervezetet, azt követően a statútum a szenátus asztalára kerül.
forrás: Háromszék napilap
Támogatja az Országgyűlés az SZNT európai polgári kezdeményezését
Határozatban biztosította támogatásáról a magyar Országgyűlés a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az LMP által kezdeményezett, de a kormánypártok, a Jobbik és az MSZP által is támogatott országgyűlési határozatot 158 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. Ugyancsak tegnap Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott Budapesten kérte az SZNT polgári kezdeményezésének támogatását.
Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára
Tegyük hitelessé a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését!
Március tizedikén, 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését. Mutassunk akkora erőt, amely május 7-éig sikeressé teheti a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést.
Tőkés: kinevetnének a román nacionalisták
A képviselőház emberi jogi bizottságában tárgyalták kedden Székelyföld autonómiastatútumát, ráadásul nem várt támogatást is kapott a tervezet, a testület két magyar tagja – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika – mellett a török kisebbség képviselője, Iusein Ibram is megszavazta azt. A három igen szavazat azonban nem volt elég a pozitív végeredményhez, a nyolc jelen levő honatya közül ugyanis négyen ellene voksoltak, Adriana Săftoiu liberális képviselő tartózkodott.
Izsák Balázs: fel kell lépni Székelyföld mesterséges elszegényítése ellen
Gazdasági többletforrások nyújtása mellett a jogi védelem biztosítása a regionális identitás megőrzéséhez – ez a lényege a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók európai védelmének érdekében indított polgári kezdeményezésének. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ma is a gazdaságfejlesztés az asszimiláció egyik eszköze, ezért szükséges az európai uniós szabályozás, aminek segítségével megmaradhat „Székelyföld székelynek, Kalotaszeg, Partium, Felvidék magyarlakta területei magyarnak”.
Egy az egymillióból
A rossz hír az, hogy kevés aláírás gyűlt össze eddig a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés támogatására. A jó pedig az, hogy példás mozgósítás, összefogás esetén még van remény arra, hogy május 7-ig meglesz az egymillió.
Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért Aláírásgyűjtő standot állított fel az MPP
Csütörtök déltől a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete által a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban felállított standnál is aláírhatnak azok, akik támogatni kívánják a Székely Nemzeti Tanács a nemzeti régiókért indított uniós polgári kezdeményezését. Kulcsár-Terza József, parlamenti képviselő, a MPP megyei elnöke szerint nem csak a szignók gyűjtése a céljuk e lépéssel, egyben tájékoztatni is szeretnék az embereket a kezdeményezés fontosságáról.
Felhívás a kárpát-medencei magyar sajtóhoz!
Már csak három hónap maradt az aláírásgyűjtésre adott évből, amikor a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést sikeressé tehetjük. A cél, hogy uniós eszközökkel segítsük elő, hogy őshonos nemzeti közösségek, köztük a határon túli magyarok megőrizhessék identitásukat saját szülőföldjükön.
Felhívás a bajorországi székelyekhez – magyarokhoz!
Már csak negyed év van hátra abból az aláírásgyűjtési akcióból, melyet a nemzeti régiók védelmében indított a Székely Nemzeti Tanács. Célunk, hogy Európai Uniós eszközökkel segítsük elő, hogy Európa őshonos nemzeti közösségei, köztük a határon túli magyarok megőrizhessék sajátos identitásukat, mégpedig a saját szülőföldjükön.
Zenészek fogtak össze Székelyföld autonómiájáért
A Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságok alapján megkülönböztetett európai régiókért kiírt polgári kezdeményezését egyre több közéleti személyiség karolja fel. Összeállításunkban ismert magyarországi előadóművészeket kérdeztünk a székelyföldi kezdeményezés fontosságáról.
Indul az RMDSZ háromszéki szervezetének aláírás-gyűjtési kampánya
Január 28-án a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi székházában találkoztak a háromszéki RMDSZ és az SZNT vezetői, Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének és Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szervezet elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Ferencz Csaba és Tulit Attila SZNT-alelnök és Gazda Zoltán a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.
Az európai hívószó a nemzeti régió
Aláírásokat gyűjt az RMDSZ a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés támogatására
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a következő egy hónapban 200-220 ezer támogató aláírást akar összegyűjteni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere érdekében – jelentette ki szombaton Kolozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Nem vagyunk kisebbség!
A nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés olyan népeket, nemzeteket, országokat, nemzeti közösségeket kíván támogatni, amelyeket ebben a pillanatban nem ismer el az Európai Unió. A kezdeményezés nem a kisebbségvédelemről szól! Sokan nem értik meg, hogy a flamandok, Flandria miért nem támogatta a Minority SafePack polgári kezdeményezést. Mert nyilvánvaló, és természetes reakciójuk volt, hogy ők nem kisebbség, hanem nép, nemzet, ország. Hasonlóan vélekednek önmagukról a skótok, a katalánok, a baszkok, de mi, székelyek is. Többséget alkotunk a szülőföldünkön, és ezt a többséget száz esztendős idegen uralom alatt is megtartottuk.
Székely Nemzeti Tanács
