2023 decemberében ötödik alkalommal került a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútuma. A Székely Nemzeti Tanács húsz esztendejét tekintve elmondhatjuk, átlagosan négyévenként szembesül a román törvényhozás és az ország közvéleménye azzal a ténnyel, hogy a székelység nem mondott le arról a jövőképről, hogy demokratikus országgá tegye Romániát, azáltal, hogy megvalósitja Székelyföld területi autonómiáját. Figyelembevéve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk, a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát.
„...aki alkudozni akar, az nem közénk való...”
Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára
2024. március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi nagygyűlésen fogadjunk el egy üzenetet Románia kormányának és parlamentjének címezve, amelyben a székely közösség tegye nyilvánvalóvá, hogy az autonómiastatútum gyorsított eljárással történő elutasítása a székelyföldi autonómiatörekvést nem zárta le. Láttuk, olvastuk a Törvényhozási Tanács ellenérveit, és ezek nem győztek meg minket. Egyetlen ellenérv sem tekinthető sem legitimnek, sem méltányosnak, de észszerűnek sem. Üzenjük meg: felkészülünk a hatodik beterjesztésre, és ennek támogatására minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni romániai és nemzetközi szinten.
Legyen minden történelmi megemlékezés politikai állásfoglalás!
A Madéfalva nevével fémjelzett székely nemzeti ellenállás 260. évfordulójára gyűljünk össze az emlékmű körül, ahol a helyi önkormányzat hagyományosan megszervezi a megemlékezést. Gyűljünk össze Marosvásárhelyen is, ahol 2011 óta a Székely Nemzeti Tanács rendezvénye arra emlékeztet, hogy a Siculicidium véres lezárása volt a két évig tartó hősies küzdelemnek Európa legerősebb birodalmával szemben.
Székelyföld Autonómiastatútuma ötödik beterjesztésének jelentőségéről
Székelyföld autonómiastatútuma ötödik alkalommal került Románia Parlamentjének asztalára. A beterjesztő, Kulcsár-Terza József országgyűlési képviselő kiváló politikai ösztönnel érezte meg, hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben nem az elemzők értékelését kell követnie, hanem az általa képviselt közösség akaratát. A törvénykezdeményezést Zakariás Zoltán országgyűlési képviselő is ellátta kézjegyével.
A nemzeti ellenállás történelmi folytonossága
Egy olyan esztendőben készülünk a madéfalvi veszedelem emlékének felidézésére, amelyben Románia miniszterelnöke a közigazgatási átszervezést riasztó fenyegetésként vetítette előre. 1764. január 7-én a császári katonák Madéfalvára szegezett ágyúi jelentették a veszedelmet, ma egy közigazgatási átszervezés térképe jelenti ugyanezt. 260 évvel ezelőtt az volt a kérdés, sikerül-e megtörni a székelység két éve tartó nemzeti ellenállását, ma pedig az, sikerül-e szétrombolni a székely közösség létezésének maradék közigazgatási kereteit.
Küldöttgyűlést tartott a Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését.
A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Beke Mihály András első beosztott konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Ugyanakkor Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja az európai autonómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra hívta fel a figyelmet.
Munkaülésére készül a Székely Nemzeti Tanács
Összehívom a Székely Nemzeti Tanács XXIV. ülését, november 18-ára, 12 órától a marosvásárhelyi Vártemplomba.
Székelyföld autonómiáját ki kell vívni, Magyarország szuverenitását meg kell védeni!
Ma, október 29-én, Székelyföld Autonómiájának Napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld területi autonómiájára.
Szembenézve mindazzal a nehézséggel, amelyet a háborús infláció okoz Székelyföld népének, átélve a nemzetközi élet minden feszültségét, megerősítjük, hogy nem változott elkötelezettségünk az autonómia iránt. Ismételten kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld polgárainak a teljes és tényleges egyenlőségét.
Ha nincs pénz, a tudást kell hadsereggé szerveznünk
Interjú Izsák Balázzsal a székelyföldi autonómiamozgalom újraélesztéséről
Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg újra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az a közképviselet, amely alapszabályzata szerint Székelyföld autonómiájának kivívását tűzte célul. Az elmúlt két évtizednek voltak pezsgőbb, reménykeltőbb időszakai, ám mostanában kevesebbet hallunk az SZNT-ről, az autonómiáról. Izsák Balázzsal, az SZNT elnökével terveikről, lehetőségeikről beszélgettünk.
Székelyföld történelmi egyházainak gyülekezeteihez
Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak. A hűség a szülőföldhöz, a családközpontúság olyan hitre épülő értékek, amelyek a közösséget megtartják és értelmet adnak az életnek. Ma a világpolitikára a háborús konfliktusok hangulata nyomja rá a bélyegét. A székelység békés úton, jogi eszközökkel akarja elérni Székelyföld területi autonómiáját, és ez példaértékű lehet az egész világnak. A mi számunkra hivatkozási alap nemzetközi fórumok előtt: az ő felelősségük, ha a békés törekvést mellőzik.
Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
Október 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros munkaülését a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB).
A munkaülés napirendjén a tervezett küldöttgyűlés előkészítése szerepelt. Az ÁB elhatározta, hogy a küldöttgyűlésre folyó év november 18-án, szombaton, 12.00 órától, Marosvásárhelyen a Vártemplomban kerül sor.
Lobogjanak a béke őrtüzei
Felhívás a nagyvilág magyar közösségeihez
2023-ban Székelyföld Autonómiájának Napja október 29-ére esik. Nagyszerű alkalom minden székely közösségnek és a velük szolidaritást vállaló magyaroknak szerte a világból, hogy hitet tegyenek amellett, hogy Székelyföld autonómiáját a jog eszközével lehet kivívni, és ennek elengedhetetlen feltétele a biztonság és a béke. A háború eszkalációjának hívei, a fegyverüzletben érdekeltek nem kerekedhetnek a józan gondolkodású emberek fölé, ezért legyen Székelyföld Autonómiájának Napján fellobbanó minden láng figyelmeztető jel: az emberiség többsége, ezen belül a székelyek is békét akarnak. A fellobbanó láng legyen egyben a szolidaritás lángja is a kárpátaljai magyarokkal és minden olyan közösséggel, amely ma veszélyben van és amelynek sorsát csak a területi autonómia tudja szavatolni, a hegyi-karabahi örményektől a koszovói szerbekig és nyilván minden, Magyarországtól elszakított nemzetrésszel.
A székelyek is békét akarnak
Az emberek békére születnek. Magyarország kormányának békepárti álláspontja egyetemes vágyat, természetes emberi törekvést fejez ki a népek közötti erőszakmentes, alkotó együttműködésre. Fegyverszünetet és béketargyalást! - ez székelyek álláspontja is!
Hűség Magyarországhoz, Székelyföldhöz: a két haza éthosza
Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.
A polgári kezdeményezésünk tíz esztendeje
Tíz évvel ezelőtt, 2013. április 30-án alakult meg a nemzeti régiókért indított európai kezdeményezés polgári bizottsága, melynek tagjai Izsák Balázs, a polgári bizottság képviselője (Románia), Dabis Attila, a polgári bizottság képviselőjének helyettese (Magyarország), Korodi Attila (Románia), Schmalz Andrea (Németország), Publik Antal (Svédország), Jeursen, Franciscus Albert Bernardus (Hollandia), Xucla, Jordi (Spanyolország/Katalónia) Martiarena Miren (Spanyolország/Baszkföld), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék) Őry Péter (Szlovákia/Felvidék) Gillet Pierre (Belgium), Dudda Roland (Ausztria).
Döntsék el a hatóságok: jogállam-e Románia?
A mai napon, 2023. március 27-én iktattuk Marosvásárhely polgármesteri hivatalában a 2024. évi Székely Szabadság Napjának előzetes bejelentését. Látva azt, hogy tizenkét év tapasztalata, együttműködése a hatóságok részére nem volt elég ahhoz, hogy az állampolgári jogok és a törvények tiszteletben tartásával viszonyuljanak a március 10-i nyilvános rendezvényhez, kénytelenek vagyunk megadni minden román hatóságnak a lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját, ugyanakkor a szervezők számára is legyen kellő idő az esetleges jogorvoslati eljárásra.
Pénzbírság az autonómia-követelésért
A Maros megyei csendőrség marosszentgyörgyi egysége 2023. március 16-án egy büntető jegyzőkönyvet állított ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke részére, amelyet március 23-án kézbesített a posta.
Emlékeztetjük a közvéleményt, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2023. március 10-én ismét megszervezte Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját, amelyen mintegy 1500-2000 személy vett részt. A fent említett jegyzőkönyv ezt a rendezvényt minősíti „betiltottnak”, mindazok ellenére, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem bocsátott ki tiltó határozatot.
Alapvető emberi jogokat sértett a román csendőrség
2023. március 10-én a Maros megyei csendőrség a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azzal, hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette a Székely Szabadság Napjának, 2022. december 7-én Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában hivatalosan bejelentett rendezvényét.
Székely Nemzeti Tanács
