Székely Nemzeti Tanács

hu zaszloengl zaszloro zaszlo

  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
  • Székelyföldért megmozgatjuk Európát - Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért

Az SZNT nemzeti régiós kezdeményezésének kampányfőnökével beszélgettünk a közelgő európai aláírásgyűjtés kihívásairól. Azt is elárulta, ki lesz az angol nyelvű kampányuk reklámarca.

 Elképesztő véghajrával zárult a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezésének aláírásgyűjtése május 7-én. A határidőre sikerült összegyűjteni – akkor már, a vesztegzár miatt, csak digitálisan – az egymillió aláírást: csakhogy hiába, mert a kezdeményezés teljes sikeréhez szükséges hét uniós tagállam helyett csak háromban (Magyarország, Románia, Szlovákia) lépte át az aláírások száma az előírt küszöbértéket.

A nemzeti régiós kezdeményezés hátteréről, az aláírásgyűjtés előzményeiről itt olvashat.

A járványhelyzetre való tekintettel az SZNT az aláírásgyűjtés féléves meghosszabbítását kérte – kérésüket pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament kedvezően bírálta el. Az aláírásgyűjtés tehát elvileg folytatódhat: mégis kialakult egy értelmezési vita Izsák Balázs SZNT-elnök és Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője között, arról, hogy a kampány tényleges újraindításával meg kell-e várni az Európai Tanács jóváhagyását is, vagy máris lehet gyűjteni a szignókat. (Röviden: Vincze szerint lehet folytatni, Izsák szerint várni kell.)

Az viszont szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb a gyűjtés újraindul – ezúttal összeurópai színtéren. De mire számít a kampánystáb, mivel készülnek, amikor – képletesen, persze – eldördül a startpisztoly? A legilletékesebbel, Pesty László kampányfőnökkel beszélgettünk erről.

pesty laszlo kikep

Először is tisztázzuk azt az ellentmondást, amely az elmúlt hetekben felmerült sajtópolémiákban: az Európai Unió csúcsintézményei zöld jelzést adtak a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezések folytatásának, mégis kialakult egy vita arról, hogy ténylegesen el lehet-e már kezdeni az aláírásgyűjtést. Kampányfőnökként hogy viszonyulsz ehhez, mihez tartjátok magatokat? Újraindult már a kampány?

Nem. A kérdést kicsit más szempontból nézem kampányfőnökként, mint a politikusok. És nemcsak én, hanem az a mintegy harminc munkatársam, aki tavasszal a kampányban dolgozott – valljuk be, ez nagyon kevés, az egész Kárpát-medencei politikai és kulturális térben harminc emberrel szinte lehetetlen egy ilyen kampányt eredményesen végigvinni. Most már majdnem ötvenen vagyunk, mert készülünk az európai kampányra.

Ez a vita elsősorban erdélyi politikusok között zajlott, és erről nem tudnék és nem is akarok véleményt nyilvánítani, nem rám tartozik. Kampánytechnikai szempontból viszont a kérdés arról szól, hogy május 7-én, éjfélkor, amikor letelt az egy év, és amikor digitálisan is összegyűlt az egymillió aláírásunk, plusz egy csomó papír alapú, szükséges volt-e leállítani a luxemburgi szervereken a digitális aláíró-felületet, ki kellett-e kapcsolni vagy nem? Pusztán kampánytechnikailag érdekel a dolog, politikai vagy jogi tekintetben nem vagyok illetékes nyilatkozni.

Nézzük az utolsó napokat: május 7-e csütörtökre esett, előtte való péntekig nagyjából napi ezer aláírás érkezett. Akkor már látszott, hogy megmozdult valami, a napi ezer aláírás péntekre felment 27 ezerre, szombatra 45 ezerre, vasárnapra 75 ezerre. Hétfőn, kedden, szerdán tovább növekedett, utolsó nap, május 7-én, csütörtökön pedig 24 óra leforgása alatt 190 ezer aláírást generáltunk. És éjfélkor a luxemburgi szervereket lekapcsolták.

Olyan volt, mint amikor egy tehervonat nagy nehezen beindul, és mire igazán felgyorsulna, megállítják. Ez indokolt és észszerű-e? Ha éjfélkor nem kapcsolják le a digitális aláíró-felületet, akkor a következő napokban is gyűltek volna még aláírások, anélkül, hogy bármit is tettünk vagy egyetlen forintot is költöttünk volna promócióra. Mint ahogy a koronavírus görbéje is ellaposodik, szépen lassan ellaposodott volna az aláírási görbe is, de hogy legalább másfél milliónál tartanánk, abban biztos vagyok.

Ugyanakkor azt is tudom, hogy vannak érvek a lekapcsolás mellett: hiszen ha éjfél után nem volt jogosultságunk a további aláírásgyűjtésre, akkor emberek személyes adatait összegyűjteni, a hatályos GDPR-rendelkezések értelmében, nem szabályos. Akik az aláírásgyűjtés idő előtti újrakezdését ellenzik, azzal érvelnek, hogy a szervezet nem akar jogtalan, megkérdőjelezhető tevékenységet folytatni…

Mármint a Székely Nemzeti Tanács…

Igen. És ezek legitim érvek, lássuk be.

Mikortól lehet formai szempontból is megkérdőjelezhetetlen módon újrakezdeni a gyűjtést?

Túlvagyunk egy európai bizottsági állásfoglaláson, ezt követően az Európai Parlament is megszavazta. Tudomásom szerint a Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy becsülik, hogy erre a parlamenti határozatra az Európai Tanács napokon belül ráüt egy pecsétet, és akkor indulhat az aláírásgyűjtés.

Visszatérve a tényleg fantasztikus véghajrára: minek tulajdonítható, hogy az utolsó napokban ennyire felgyorsult az a bizonyos tehervonat?

Elnézést, ha triviálisan fogalmaznék, de régen, még a nyolcvanas években a filmgyárban volt egy mondás:

imádkozni a templomban, szexelni a kuplerájban, dolgozni meg profikkal szokás.

Az én csapatom túlnyomó része, legalábbis azok, akik a digitális aláírásgyűjtés szakmai részét bonyolították, profik. Hosszú évek óta online marketinggel foglalkoznak, tudják, hogyan kell a digitális térben mozogni, online kommunikációt művelni. Nekem évekig webmarketing cégem volt, a mostani cégem, a Visual Factory, ami többnyire tévéprodukcióval foglalkozik, sok ilyen munkát vállalt, domain-brókerként is dolgoztam évekig. Ez a szakmánk, ezért annyira nem lepődtünk meg. Mert olyan irdatlan energia-, humánerőforrás- és pénzbefektetés történt az azt megelőző hetekben, hónapokban, ami érthetővé teszi a végeredményt. Mint egy csokoládéautomata: ha bedobod a pénzt, majd megnyomod a gombot, annak az a következménye, hogy kidobja a csokoládét. Az online tér így működik.

Az online térnél maradva: példás (vagy példátlan) összefogás jött létre a kezdeményezés támogatására, most viszont ki kell lépni a Kárpát-medence „komfortzónájából”, olyan közösségeket, népcsoportokat kell megszólítani szerte Európában, amelyek valószínűleg nem tudnak túl sokat a székelyekről – de nélkülük nem biztosítható az aláírásgyűjtés végső sikere.

Örülök a témafelvetésnek, mert hónapok óta adom az interjúkat, és azt tapasztalom, hogy az újságíró kollégák többségét a kezdeményezés politikai vonzatai érdeklik leginkább, esetleg a kulturális vonatkozásai – de a kampány marketing-kommunikációs aspektusaira ritkábban kérdeznek rá. Márpedig engem főként ez érdekel, mert ez a szakmám – az egyik, mert filmproducer is vagyok –, és a legnagyobb kihívás számunkra, hogy kilépve az európai térbe, hogyan fogunk teljesíteni.

A május 7-i szimbolikus győzelem – valódi győzelemnek nem nevezhetjük, hiszen négy ország még nincs kipipálva – hatására olyan euforikus hangulat uralkodott el Magyarországon, és úgy tudom, Erdélyben is, hogy a legjobb cégek jelentkeztek, hogy szeretnének beszállni az európai kampányba, mert jól mutatna a referencialistájukon – úgyhogy nagyon jó alvállalkozói gárdával van szerencsém dolgozni.

Elindult a tippelgetés is, hogy mely országokat célozzuk meg a kampányban, és én voltam az egyetlen, aki azt mondta, hogy fogalmam sincs. Ezért megbíztam a Nézőpont Intézetet, ahol tudós emberek elemzéssel foglalkoznak, hogy mérjék fel a terepet, és a kollégáimmal kidolgoztunk egy háromszintű szempontrendszert.

Az első szempont az, hogy a 27 EU-tagállamban hol van olyan nemzeti régió, etnikai kisebbség (különben majdnem mindenütt van), amelyet – létszámát, motiváltságát tekintve – érdemes megszólítanunk. A második szempont, hogy a mi kampánytechnikáinkkal hogyan tudunk behatolni az adott ország médiaterébe, különös tekintettel a közösségi médiára. A harmadik pedig az, hogy vegyük figyelembe a történelmi, diplomáciai és politikai szempontokat, mert taposóaknák bárhol lehetnek, vigyáznunk kell, nehogy valakinek a tyúkszemére lépjünk.

A Nézőpont Intézet munkatársai dolgoznak a problémán, és remélem, hamarosan kiválasztják azt a hét országot, amelyre „lövünk”.

Belekapaszkodnék az utolsó mondatodba: hét országot említesz, holott csak négyben kellene teljesíteni a küszöböt. Miért?

Én és a csapatom nyolc-tíz fős magja kiszámoltuk, hogy a Kárpát-medencében még bőven van kiaknázatlan tartalék: a Felvidéken több tízezresre, Erdélyben százezresere becsüljük, Magyarországon pedig sok százezerre – mindenképpen félmillió fölött. Igenis, össze lehet gyűjteni egymillió helyett kétmillió aláírást, négy hónap leforgása alatt, azokkal az elsősorban a közösségi média területén alkalmazott eszközökkel, amelyeket már kipróbáltunk tavasszal, és amelyeket most ki fogunk bővíteni.

Az országok számát illetően pedig a Nézőpont Intézet munkatársaival és a saját csapatunkkal szintén matekoltunk egyet, és úgy ítéljük meg, hogy nem túl nagy befektetéstöbblettel nem hét országban, hanem tízben is tudjuk teljesíteni a küszöböt. Ha megkapjuk azt a támogatást, amelyet a magyar kormány kilátásba helyezett, anyagilag, diplomáciailag és humán erőforrásban, akkor ez nem lehetetlen.

Ezek szerint számíthattok állami forrásokra.

 

A magyar kormánynak küldött levelemben elmondtam, hogy három dolgot vállalnék.

Az egyik az, hogy hét ország helyett tíz országban teljesítjük a kvótát, a második, hogy egymillió helyett kétmillió aláírást teszünk a brüsszeli íróasztalra. A harmadik pedig az, hogy ha már ötven- vagy százévente adódik ilyen lehetőség, akkor ragadjuk meg az alkalmat, és Európa egész terében kommunikáljuk azt a tényt, hogy létezik egy kis nép, a székelység, amely szeretne megmaradni. Én ezt vállalom.

Várom a kormány válaszát, remélhetőleg támogatják a kampányt a május 7-i szimbolikus győzelem fényében. Ha megkapjuk az eszközöket, a csapat készen áll a munkára.

Ez ambiciózus vállalás, de hadd játsszam el az ördög ügyvédje szerepét: a „székely ügyet” lehetséges „európai üggyé” változtatni?

A válaszom: nem lehet. Azt lehet, hogy kiszemelünk hét országot, és hét külön kampányt folytatunk. Tavasszal egyszerűbb dolgunk volt, mert egy kampányt folytattunk, az Írdalá.hu köré csoportosítva, annak összes digitális leágazásával és csupa magyar nyelvű tartalmával. A Felvidéken mérsékelt sikerrel, Erdélyben ennél sokkal nagyobb sikerrel, az egymillió aláírás derékhadát pedig Magyarországon generáltuk. De ez ugyanaz a tartalom volt, minimális eltérésekkel, hiszen alapvetően ugyanarról a kultúrkörről van szó, egy nyelvet beszélünk.

A katalánnak, a litvániai lengyelnek, a dániai németnek, a dél-tiroli osztráknak viszont „személyre szabott” üzeneteket kell küldeni, amivel szíven lehet találni őket – ez hét külön kampányt jelent. És ezeknek az üzeneteknek csak a lábjegyzetében közölhetjük, hogy ez mellesleg egy székely ötlet, ezt a székelyek üzenik nektek, az Európai Unió keleti végeiről.

Ha már itt tartunk: elmondtad, hogy még nem választottátok ki azt a bizonyos hét országot, de gondolom, nem véletlenül említetted pont ezeket a nemzeti közösségeket.

Rendszeresen konzultálok a megbízott elemzőkkel, és bár döntés még nincs, de azért vannak valószínűsíthetőbb opciók. Tényleg nem szeretnék tippelgetni, de ha mindenképpen konkrétumot akarsz, elmondhatom, hogy például Portugália kiválasztása egyáltalán nem valószínű. Sokkal valószínűbb mondjuk a litvániai lengyelek megcélzása.

Ha már Litvánia: miért nem a baltikumi oroszok?

Az előbb említett harmadik szempont miatt. Az oroszok valóban jelentős létszámban vannak jelen a Baltikumban, bár a három balti államban más-más arányban. A baltikumi oroszok politikai státusa viszont nagyon bonyolult, főként innen, Közép-Kelet-Európából nézve, ahol negyven évig kommunista diktatúra és szovjet megszállás volt.

Éppen egy erdélyi magyarnak nem kell magyarázzam, mit jelent, amikor a diktatórikus államhatalom tíz- és százezrével telepít be többségieket a kisebbségiek által lakott területekre, és csak azért visz oda ipart, hogy új lakótelepeket meg gyárakat hozhasson létre a betelepítettek számára – mindezt az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása céljából.

Magyarán tekintettel vagytok a helyi érzékenységekre.

Igen, a Baltikumban valami hasonló érzékenységgel találjuk szemben magunkat. A kommunizmus idején – és ott sokkal keményebb diktatúra volt, mint a „legvidámabb barakk” Magyarországán, bár a románnál talán nem volt durvább – Moszkva ugyanazt tette szerte a Szovjetunió területén, mint Bukarest Erdélyben: eltérő mértékben, de oroszokat telepített ide-oda.

És mivel a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése az őshonos kisebbségi közösségekről szól, felmerül a kérdés, hogy az alig néhány évtizede betelepített baltikumi oroszok annak számítanak-e.

Zárójelben jegyzem meg, hogy vannak olyan vélemények is, amelyek szerint maga az „őshonos közösség” kifejezés is kirekesztő.

Arról, hogy mi mindenről derülhet ki utólag a kirekesztő mivolta, fényes példát kaphattunk az elmúlt hetekben. Igen, a Black Lives Matter mozgalomra és az amerikai, majd onnan tovább gyűrűző zavargásokra gondolok. Több száz évvel ezelőtt élt, tiszteletreméltó történelmi személyiségekről, akiknek szobra van valamelyik amerikai – vagy ad absurdum, európai – város főterén, zavarbaejtő gyorsasággal kiderítették, hogy valójában utolsó rasszista, fasiszta, náci disznók voltak, a szobraikat pedig összefestették, rosszabb esetben ledöntötték és összetörték. Miközben a tömeg tombolásának feketék, köztük fekete rendőrök is áldozatául estek.

Ennyit a politikai korrektségről és a kirekesztésről. Nem tudom, érthető-e, mit akarok mondani.

Érteni vélem. De térjünk vissza kicsit a gyakorlati kérdésekhez: végig online kampányról beszéltél, ez azt jelenti, hogy offline módszerekkel egyáltalán nem gyűjtötök aláírásokat?

A válaszom röviden: nem. Eszem ágában sincs. De hosszabban is tudok válaszolni: harminc éve foglalkozom politikai kommunikációval, már az első rendszerváltáskori kampányban a Fidesznek dolgoztam, akkor még elég amatőr módon, mert nem tudtuk, milyen egy profi kampány.

Azóta viszont sokat tanultunk, és most is kiszámoltuk, hogy mennyivel költséghatékonyabb egy tisztán online kampány: milyen anyagi vonzatai vannak egy online aláírásnak, és mennyibe kerül ugyanazt papíralapon begyűjteni, járni a lépcsőházakat, több száz vagy ezer aktivistát mozgatni, standolni a körúton, nagygyűléseken kunyerálni aláírásokat az emberektől. A költségek összehasonlíthatatlanok.

A másik ok az, hogy mi egyszerűen ehhez értünk. Nagypénteken nyitottuk meg a digitális felületrendszert, amikor a koronavírus-járvány miatt az egész kampányt, száz százalékig át kellett költöztetni az online térbe, három hét kőkemény, megfeszített munkával hoztuk létre ezeket a felületeket: központi elemként a www.irdala.hu weboldalt, ennek leágazásaiként a Twitter-, a YouTube-, a Facebook-, az Instagram-fiókokat; és ha újraindulunk, akkor bármilyen furcsán hangzik, jelen akarunk lenni olyan felületeken, mint a TikTok, a Snapchat vagy a LinkedIn.

pesty laszlo hosszu katinka

Az angol nyelvű kampány reklámarcával, Hosszú Katinkával

A kezdeményezés támogatására tavasszal példaértékű összefogás bontakozott ki, ami átívelt politikai szekértáborokon, ideológiai különbségeken – viszont, annak ellenére, hogy a politikai szereplők ellentéteiket félretéve egyaránt felszólítottak a támogatásra (ritka kivételektől eltekintve), mintha nem lett volna túl erős állami, intézményi hátteretek. Most viszont, ha jól értem, a magyar kormány biztosítja a forrásokat az európai kampányhoz…

Én legalábbis erre kértem a magyar kormányt, a döntés az ő kezükben van.

Tehát úgy tudtok kilépni az európai térbe, hogy van mögöttetek intézményi hátszél?

A magyar kormány és a kormánypárt a tavaszi kampányban is, számos minisztere, államtitkára és csatolt intézménye révén nagyon sok támogatást nyújtott a kampányunkhoz, Varga Judit igazságügy-minisztertől Gulyás Gergely kancelláriaminiszteren és Novák Katalin államtitkár asszonyon át Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőig sokan teljes mellszélességgel kiálltak az ügy mellett. Ugyanakkor Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, a legmagasabb megválasztott tisztséget birtokló ellenzéki politikus vagy Fekete-Győr András, az egyik legerősebb ellenzéki párt, a Momentum elnöke is elsők között írták alá a kezdeményezést; és sorolhatnám jobbról, balról, középről a vezető politikusokat.

Nagyon köszönjük mindannyiuknak – azonban az európai kampány egy nullával több, politikai súlyában, léptékében és összegszerűségében is. Nagyon remélem, hogy amint azt a bizonyos európai tanácsi pecsétet ráütik az SZNT papírjára, folytathatjuk az aláírásgyűjtést.

Elkészült már az angol nyelvű központi weboldalunk, illetve az első angol nyelvű reklámszpotunk is, Hosszú Katinkával, akinél világszerte híresebb magyar aligha van jelenleg. Megnyitottuk a különböző nyelvű email-fiókjainkat és honlapjainkat, a cirill betűs szerbtől a katalánig, és a kampánystábot egy olyan céggel bővítettük, amely világszínvonalú, információk naprakész és pontos rendszerezésére alkalmas kutatómódszerrel dolgozik a közösségi médiában. Mi készen állunk, várjuk a startot – már csak egy kis segítség kell.

forrás: Főtér

2020.07.07.

0
0
0
s2smodern

Jelképeink

Székelység

Autonómia

Hírek

fb icon sznt

A Székely Nemzeti Tanács számlaszámai
Asociaţia Siculitas Egyesület

OTP BANK – Târgu Mureş/Marosvásárhely
LEJ: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01
EUR: RO33 OTPV 3200 0036 0774 EU01
USD: RO90 OTPV 3200 0036 0774 US01
HUF: RO80 OTPV 3200 0036 0774 HU01

Asociatia Siculitas Egyesület
Forint: 11705015-20001900
OTP Bank Nyrt Budapesti Régió

Itt is elküldheti adományát

Adja meg az összeget!

Webfejlesztés, karbantartás: DIGITAL STUDIO