Van olyan ember – igaz, nem sok -, aki azzal vádolja  a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy semmit sem tett húsz év alatt. Van köztük troll, notórius kötekedő, de van jószándékú tájékozatlan is. Például a mai harmincasok gyerekek voltak még abban az időben.

A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására. 

Húsz évvel ezelőtt, 2003. október 26-án alakult meg a Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A székely székek küldöttei egy pontosan körülírt feladattal érkeztek : Székelyföld területi autonómiájának közképviseletére hozzanak létre egy testületet. Az egész évre kiterjedő eseménysor fordulatot jelentett az erdélyi magyar közéletben. A kiindulópont a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése volt, amelyet Tőkés László hívott össze, 2003. febuár 2-ára.

Mozgósító felhívás a Székely Szabadság Napjára

Négy hosszú év után készülünk újra a Székely Szabadság Napjának megünneplésére. A világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések arra kényszerítettek, hogy olyan alternatív megemlékezéseket gondoljunk ki, ahol nem kell tömegeknek összegyűlni. Az elmúlt négy év során többször megfogalmazták közösségünk tagjai az igényt egy tömeges megmozdulásra. Eljött ennek is az ideje. A 2019 februárjában kiadott mozgósító felhívást elevenítjük fel: 

2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat. A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit. 

Levél a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz

Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.

Ez év október 27-én egy közleményben tájékoztattam a közvéleményt arról, hogy szeptember 19-én a román rendőrség autója követett bennünket, amikor Székelyföld egyik útvonalán - a makfalvi székely szekérúton - végighaladtunk, és polgármestereket kerestünk meg, emberekkel tanácskoztunk Székelyföld jövőjéről. Lucian Nicolae Bode belügyminisztert tájékoztattam erről a jogsértésről, és magyarázatot kértem ennek okairól. November 2-án érkezett meg a Román Belügyminisztérium főfelügyelőségének válaszlevele, amely elismeri, hogy az adott útvonalon megfigyeltek és követtek bennünket, azzal indokolva ezt, hogy a "negatív események" megelőzése, a közrend és a közbiztonság fenntartása volt a Hargita megyei rendőrök feladata. A válaszlevél nem tér ki a beadványunknak arra a kérdésére, amely a közrend fenntartására vonatkozó stratégiával kapcsolatos, és amely az autonómiatörekvést "bűnügyi jelenségként" – fenomen infractional – minősíti. A kérdésünk az volt, hogy ez a stratégia érvényes-e még?

Mezei János elnök és Csomortányi István elnökhelyettes uraknak

Tisztelt Elnök Urak!

A Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntöm a romániai magyar közélet legfiatalabb szereplőjét, az Erdélyi Magyar Szövetséget. Ez az időrendi besorolás szükségessé teszi a kiegészítést is, évtizedek óta fegyvertársak vagyunk, legyen szó a Reform Tömörülésről, a Magyar Polgári Pártról vagy az Erdélyi Magyar Néppártról.

2022. január 14-én panasszal fordultunk a Diszkriminációellenes Tanácshoz, tiltakozva Radu Mihai Cristescu román parlamenti képviselő kijelentései ellen, aki a magyar/székely közösséget nyilvánosan megsértette és a román többséget ellene uszította.