2018. március 9-én megkíséreltem áthaladni a magyar-román határon az Ártánd-Bors határátkelőnél, közép-európai idő szerint 12.44 órakor, egy svájci-magyar barátommal közösen.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március 10-én immár közel egy évtizede minden évben összegyűlünk Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Szabadság Napján, hogy emlékezzünk és Székelyföld területi autonómiáját követeljük. Emlékezzünk a székely vértanúk áldozatára, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket, merítsünk erőt a példájukból, és követeljük Székelyföld autonómiájának törvényes és intézményes garanciáit is. A ma élő székelyek számára ez a nap az összetartozás, a tudatos, közös fellépés napja, a nemzeti önrendelkezés, az autonómia jegyében.

Nyílt levél Carmen Daniela Dan Asszonynak, Románia belügyminiszterének
Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az elmúlt években megállapítottam, hogy minden egyes áthaladásomkor Románia határán a Román Határrendőrség kiemelt figyelmét élvezem. Több esetben előfordult, hogy a határrendőr utasítására kényszerparkoláson kellett akár egy órát is várakoznom, néha a számítógép meghibásodását, máskor más valótlan okokat hoztak fel ürügyként. Tanulmányoztam a román határátkelés rendszerére vonatkozó törvényeket, és könnyen rájöttem, hogy Romániában „nyilvántartott személyként” (persoană cu consemn) tartanak számon. Ezeket a személyeket a törvényes előírásoknak megfelelően sajátos módon kezelik Románia határain.

Szerdán, február 21-én hozta nyilvánosságra az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja Romániát és számos olyan a romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, amelyek az erdélyi magyar civil szervezet által készült árnyékjelentésekben szerepeltek.

Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen él az erdélyi magyarság legnagyobb magyar közössége. Ezt ma – a magyarság számának folyamatos csökkenése ellenére is – még mindig le lehet írni.

Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.

Kéréssel fordulunk Székelyföld lakóihoz, illetve mindazokhoz szerte a nagyvilágban, akik az autonómia ügyét támogatni akarják, hogy anyagilag járuljanak hozzá a Székely Szabadság Napjának sikeres megtartásához.

Egy olyan esztendőben készülünk a Székely Szabadság Napjára, amelyben a Székely Nemzeti Tanács száz éves évfordulójáról is megemlékezünk. Paál Árpádnak, a Székely Köztársaságra vonatkozó tervével, egyben száz éves lesz a székely önrendelkezési mozgalom.

Elégedetten vettük tudomásul, hogy a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete aláírásokat gyűjt Székelyföld autonómia-statútumának támogatására. Fontos lépés, hogy a parlament elé terjesztett törvénytervezet olyan erkölcsi támogatást kapjon, amely nyilvánvalóvá teszi a román közvélemény számára, hogy Székelyföld autonómiájának gondolata több egy egyéni kezdeményezésnél, ott áll mögötte az érintett közösség akarata.

Tekintettel a kérdés súlyára, szükséges az egész erdélyi civil társadalom, a magyarságot képviselő pártok megmozdulása és szerepvállalása, hiszen a törvénytervezetet bármely román állampolgár támogathatja.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2017. december 21.

Erdélyi civil szervezetek jóvoltából (AGFI, CEMO, SZNT), első alkalommal sikerült tematizálni a romániai magyarokkal szembeni jogsérelmeket, az emberi jogi kötelezettségeket felülvizsgáló ENSZ mechanizmuson belül.