Már csak negyed év van hátra abból az aláírásgyűjtési akcióból, melyet a nemzeti régiók védelmében indított a Székely Nemzeti Tanács. Célunk, hogy Európai Uniós eszközökkel segítsük elő, hogy Európa őshonos nemzeti közösségei, köztük a határon túli magyarok megőrizhessék sajátos identitásukat, mégpedig a saját szülőföldjükön.

Az elmúlt héten a magyar és román közvélemény Gyergyóditróra figyelt. Közéleti emberek, politikai elemzők, újságírók fogalmaztak meg különböző álláspontokat, gyakran elmarasztalva a helyi közösséget. A megszólalók, a kritikusok nem egyszer politikai üzenetek megfogalmazására, továbbítására használták az eseményeket, hibáztatva a helyi közösségen túl a magyar közmédiát vagy éppenséggel a magyar kormányt.

            Január 28-án a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi székházában találkoztak a háromszéki RMDSZ és az SZNT vezetői, Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének és Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szervezet elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Ferencz Csaba és Tulit Attila SZNT-alelnök és Gazda Zoltán a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.

A nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés olyan népeket, nemzeteket, országokat, nemzeti közösségeket kíván támogatni, amelyeket ebben a pillanatban nem ismer el az Európai Unió. A kezdeményezés nem a kisebbségvédelemről szól! Sokan nem értik meg, hogy a flamandok, Flandria miért nem támogatta a Minority SafePack polgári kezdeményezést. Mert nyilvánvaló, és természetes reakciójuk volt, hogy ők nem kisebbség, hanem nép, nemzet, ország. Hasonlóan vélekednek önmagukról a skótok, a katalánok, a baszkok, de mi, székelyek is. Többséget alkotunk a szülőföldünkön, és ezt a többséget száz esztendős idegen uralom alatt is megtartottuk.

Három napos kampánykörút keretében (január 9-12.) Bretagne-ba látogatott Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja.

Az utazásnak keretet adó, nemzetközi konferencia során politikusokkal és helyi civil szervezetek, mozgalmak tagjaival találkozott az SZNT tisztségviselője, a rendezvénynek helyt adó Atlanti-óceán parti Vannes településen. Ezek között volt Paul Molac a francia nemzetgyűlés egyetlen breton származású képviselője, aki a helyszínen alá is írta a kezdeményezést, továbbá Jacky Flippot, a házigazda Breton Kulturális Intézet elnöke, illetve David Robo, Vannes polgármestere.

Mozgósítás az aláírásgyűjtés utolsó évharmadára

Ülésre készül a Székely Nemzeti Tanács

Összehívom a Székely Nemzeti Tanács ülését Marosvásárhelyre, január 5-ére 17 órától a Kultúrpalota nagytermébe. A hagyománynak megfelelően a 2020-as évet is a madéfalvi veszedelemről való megemlékezéssel kezdjük, azaz a Székely Nemzeti Tanács soros munkaülésén a székely nemzeti ellenállás két esztendejét, és az azt lezáró madéfalvi vérengzést idézzük fel. A gyűlés napirendjén szerepel a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése, az aláírásgyűjtés helyzete, és az ezzel kapcsolatos feladatok.

Változóban az Unió gyakorlata a kisebbségi jogok kérdésében!

Az erdélyi magyarság jövőjét érintő, történelmi távlatú esemény zajlott le Luxemburgban ez év szeptember 24-én, anélkül azonban, hogy erről értesült volna a közvélemény. Igaz, hogy a címben megjelölt folyamat nem jelent fordulatot, de fordulattal felérő pontosítását, árnyalását az uniós joggyakorlatnak a kisebbségi kérdésben.

Nemzeti régiók és autonómia a MÁÉRT zárónyilatkozatában

A Magyar Állandó Értekezlet ülései a zárónyilatkozatban összegzik a magyar nemzetpolitika legfontosabb kérdéseit a következő évre. A XVIII. ülés, amely 2019. november 15-én ült össze, a magyar nemzetpolitika prioritásai közé sorolja a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezését, és arra biztatja a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék azt, és hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Ugyanakkor üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség közreműködik a magyarországi aláírások összegyűjtésében.

A nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés a magyar parlamentben

2019. november 12-én ülésezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága, amelynek napirendjén szerepelt a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése. A Bizottság meghallgatta Izsák Balázst és Dr. Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács elnökét és külügyi megbízottját, a kezdeményezés képviselőit.

IDENTITÁS, ELISMERÉS, FEJLŐDÉS

            A fenti hármas jelszó keretében fogalmazta meg gondolatait Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja, a nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés polgári bizottságának képviselője október 18-án, a felvidéki Nagymegyeren megrendezett 9. Önkormányzati Szabadegyetemen. A nemzeti régiós kezdeményezés tétje az önkormányzatok számára című előadásában az Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja kiemelte, hogy a kezdeményezés több ponton is alapvetően érinti az Európai Unió őshonos nemzeti közösségeinek legelemibb érdekeit. Valamennyi ilyen közösségre igaz ugyanis, hogy szeretné megőrizni saját identitását, ápolni saját nyelvét és kultúráját, mégpedig a saját szülőföldjén. Ugyancsak összeköti e közösségeket, hogy saját törekvéseik tekintetében nagyobb figyelmet, sajátos kultúrájuk viszonyában pedig Uniós szintű elismerést követelnek, mint Európa egyenrangú népei, nemzetei. Végezetül, a nemzeti régiók népessége igényli a megfelelő gazdasági fejlődés lehetőségét, és elutasítja azt a sok helyütt alkalmazott gyakorlatot, hogy nem csak a központi költségvetés forrásait, de az EU-ból érkező fejlesztési forrásokat is diszkriminatív módon, az asszimilációs célok kiszolgálása érdekében osztják el, az említett nemzeti közösségek kárára.